A nevem Markovich Vanda.

Kommunikációval, lovakkal és emberekkel dolgozom – külön és együtt is.
Tapasztalatom szerint a valódi döntés és cselekvés nem módszerekből születik, hanem abból, ha képesek vagyunk meglátni, mi történik bennünk és körülöttünk – és jelen lenni abban, ami van.

Amit csinálok, jelenlét-alapú.
Lehetőséget ad arra, hogy tisztábban lásd, mi nem működik, és megsejtsd, hogyan lehet másképp.

15 éve tanulok lovakról és lovakkal.
A ló nem arra reagál, amit gondoluink, hanem arra, amit valójában hordozunk.
Ez a hiteles tükrözés lett annak az alapja, ahogyan emberekkel is dolgozom.

Ha egy pedagógus keres meg, aki nehezen talál vissza a gyerekekhez, ha egy vezető érzi, hogy "valami elcsúszott" a csapatában, vagy ha valaki egyszerűen csak többre képes annál, mint amit most él, akkor nem módszert adok a kezébe. A látással és a figyelemmel vagyok jelen, és így lesz a közös folyamat tanulás mindkettőnk számára.

Amiben hiszek:
– Tiszta visszajelzés – nem ítélet, hanem tükör
– Kapcsolódási minták – lóval és emberrel is
– Belső mozdulatok – amelyekből megértés és cselekvés születik
– Biztonság és szabadság egyszerre – a kontroll helyett jelenlétből
– Valóság-alapú tanulás – nem elmélet, hanem tapasztalás
– Átalakulás – mert a látás magával hozza

Végzettségeim
Life és business coach
Gyermek- és ifjúsági coach
Csoportos és közösségi coach

Lovas tanulmányaim
Több mestertől tanultam az elmúlt 15 évben – köztük György Tímeától (Rose Lovarda), Halász Pétertől (Tudatos Lovas Iskola), Gyugyi Zorától (Catarina ló és lovas képzés), Vékony Katalintól, Kiss Lászlótól (Kispejlovam Lovarda), Sédy Tamástól (Szelesvágta Lovas Egyesület), Lipták Istvántól és Mészáros Gyulától. Mindegyikük hozzájárult ahhoz, ahogyan ma a lóval és emberrel dolgozom.

A munkám azoknak szól, akik többre vágynak a puszta sikernél.
Akik készek arra, hogy a sikert a valóság és önmaguk mélyebb megismerésére építsék.

Az együtt töltött 1,.5 év alatt Vandával megtanultam látni és érezni a lovat, apró rezdüléseit, figyelme, feszültségének változásait. Jelenlétet, éberséget, belső állapotommal való munkát. Kommunikációt, látni amikor kérdez, teret hagyni, hogy kérdezhessen, azonnal reagálni az ő ritmusában. Mit kapott a lovam? Biztonságot, odafigyelést, engedést, hogy a sok önmegőrzésből felém forduljon, kapcsolódjon és eszerint hozzon döntéseket. Mindketten kaptunk egy figyelmes társat, rengeteg szép együtt töltött időt, olyan együttlétet, amiben a kényszer, a megfelelés háttérbe szorul, a lovazás új értelmet nyer, ahol sok az elfogadás, minden afelé irányult hogy a ló megnyíljon, ló lehessen, az idő lelassult, együtt vagyunk, megérkeztünk. - Szánthó Dorottya - lova: Geszte