Mindent megcsinál, de nem kapcsolódik

A lovaglás akkor kezdődik, amikor felülünk a lóra?

Ha a kapcsolatot állítjuk be alapnak, akkor valójában már akkor elkezdődik, amikor még a ló közelében sem vagyunk.

Mindenekelőtt önmagunk közelében érdemes lennünk. Teljes figyelemmel.

Így, mire odaérünk a lovunkhoz, a jelenlétünk alkalmassá tesz minket és válaszként a lovat is a kapcsolódásra. Már akkor elkezd alakulni a közös élmény, amikor megjelenünk a ló közelében.

A kapcsolat-alapú lovaglásban nagyon fontosak a technikák, a testi képességek és az ezekhez kapcsolódó érzetek. A legfontosabb azonban, hogy hogyan tud az ember figyelme magával az emberrel találkozni, és ezen keresztül a lóval. A folyamat pedig azt keresi végsősoron hogyan tud két élőlény figyelme találkozni?

A múlt héten utaztam az első heti edzésre, és gondolkodtam. Hogyan segítsek? Eszembe jutott, hogy a belső állapotot, mint alapot, kulcsot tanítom a további építkezéshez, és meg is jött a válasz: mindenekelőtt nem az aggodalom, a kétely, a vívódás vagy a jószándékú akarat fog nekem segíteni, hanem a saját belső állapotom – figyelem a légzésen, a jelen érzeteken, önmagam egyensúlyán.

A munkámnak is ez az alapja.

Ez a szemlélet a hídról szól a gyakorlat és a belső között: ahogyan jelen vagyok, olyan lesz a kapcsolat – és karöltve a testi képességekkel, olyan lesz a lovaglás is.

📩 Iratkozz fel a hírlevélre!

✨ Elsőként kapod meg az új írásokat, 🌿 programajánlókat és 🐎 inspirációkat.